Tegnap nap közben azon gondolkoztam, hogy mennyire ingerszegény az elkövetkező 1-2 hét. Utána már meeting olasz és román kollégákkal, az klassz lesz, de addig semmi.. szóltam is pár csajnak, hogy ráérek esténként egyet sétálni, beszélgetni, stb.
Ma meg... egy gyors hívás egy nápolyi kollégától; nagyon füleltem, mert iszonyatos angolsággal beszélnek és ez őket nem zavarja, engem meg igen:). Ajánlott egy kollégájának, jött is a csajtól hamar a meghívó email egy jövő heti konferenciára Szófiába. Nem 100%, hogy megyek.. 99:). Mindent fizetnek, szakmailag sokat jelent, de leginkább nagyon-nagyon-nagyon van kedvem menni:) Így is, hogy bele se néztem még a 30-ai projektbe, ma adtam le egy ütemtervet és egész nap két nyelven interim reportot írtam. Azt hiszem, jót fog tenni sok ember, szakmai programok és az utazás. Perverz módon szeretek repülni, mindig azt érzem, hogy a felhők felett süt a nap és kinyílik nekem a világ.
A jövő hetet ez teljesen megborítja, egészen másként terveztem, de majd valahogy átszervezem.. erre vágytam:) Végre zajlik:) Szeretem a kiszámíthatatlan dolgokat:)
