Már nem vagyok beteg, kicsit köhögök csak, de borzalmasan fáradt vagyok még mindig... Tegnap aludtam délután 2,5 órát, mint az ovisok, mégis alig tudtam ma reggel kimászni az ágyból. És most is el tudnék aludni itt, azonnal a számítógépen. Pedig szedek vitamint, vasat.. nem tudom mitől lehet.
Szeptember óta, amióta zűrök vannak, van ez az örökké alvós periódusom. Előtte már 7-8 évig rettegve feküdtem le és gyakran forgolódtam órákig az ágyban. Ez a szitu persze sokkal jobb annál, nagyon fontos a kielégítő alvás, de azért mindennek van határa. Néha arra gondolok, hogy talán addig lesz ez így alvásilag, amíg nem rendeződnek a dolgok magánéletileg... de hogy az mikor lesz...
Így nem lehet a múltnak hátat fordítani, ha szétszakad a lelkem és visszahúz, főleg h az ex erre rá is játszik; napi szinten ír olyasmit, ami miatt nincs élni se kedvem a lelkiismere-furdalástól. Elmondani sincs kinek, mindenki hülyének nézne. Sajnálom őt, teljesen összetört. Van bennem egy nagyon erős segíteni vágyás, de nem hagyná úgysem. És nem hiszem h vezetne valahova is.. mégis, nem tudok nem foglalkozni a gondolattal...
Hétvége mindjárt. Színház, kerttakarítás, stb. Jól fog esni, komolyan:)
