Kellemesen hűvös reggel, bár süt a nap, egyenesen be a nappaliba a nyitott erkélyajtón keresztül; a szél fújja a függönyt. Leültem a laptophoz a nagy bögre kávéval, idilli a csend.
Vár egy halom megválaszolatlan email, és ilyenkor lehet nézelődni kicsit még. Este. elalvás előtt a kicsi neki állt házit írni, velem konzultált közben és amikor félig aludtam, még simogatta a fejemet, hogy be kell csomagolnunk a könyveket.
Mégis volt séta az ex-szel.... megdöbbentem rajta, amikor keresett, épp gondolkoztam, hogy kit hívjak sétálni. Van kit, de van akit , bár jól esne, nem praktikus, félreértené.
Az éjszaka a szokásosnál is mélyebb és szaggatottabb volt: őrült álmok, ébredés, visszaalvás, és ez újra megint nem tudom hányszor. Emlékdarabok a fejemben: az unokatesóm, aki megjelent itt és az orrom elé tartott egy kinyomtatott emailt, amiben visszaigazoltam, hogy nálunk aludhat. (Agyamra ment az utazás:)). Aztán az ex ex-nője, aki kijött egy vadidegen földszintes házból és az orrom elé tartotta a telefonját, amiben szerelmes sms-hegyek voltak az exemtől. Meg akartam mutatni az én telefonom, de abban egy darab sms nem volt.. Aztán a rádöbbenés, hogy már rég a plázában kellene dolgoznom, de egész máshol vagyok és mást csinálok.. Hát jó, hogy reggel van:))
Feltölt ez a nyugalom. Csak a madarak hangját hallani; néha-néha van egy autó csak.
Őrülten szeretek élni:)
