Hát igenis vannak csodák!!! Ma ment anyukám egy vizsgálatra aminek az eredményétől nagyon féltünk, komoly konzekvenciái lettek volna.. és az előző vizsgálatok alapján várható volt a rossz eredmény. Nehéz valakiben tartani a lelket, ha én is le vagyok törve:((. De megpróbáltam és abban maradtunk anyuval, hogy megpróbál megnyugodni és hinni, hogy semmi baj nincs. És így lett!!! Nem is vettek biopsziát, három orvos is konzultált róla, és mind azt mondták hogy felesleges:)
Péntek 13:) Nekem tetszik:))
Délután elmentem a Sparba bevásárolni, ott ért az ex hívása, hogy kiváltotta a rendőrségi papírt, ami az én autómnak szól. Amikor ott tartott az olvasásban, hogy xxx napon Dormánd határában... akkor felment a vérnyomásom 200-ra. 60 kezelésre vittem el a kicsit Hevesre és Dormánd után 60-as tábla van végig. Igaz, az út botrányos, de mivel jellemzően kicsi a forgalom, az úttest közepén megy mindenki 120-szal. Én is. Alaphangon 95, amivel én behajtok abba a kis faluba, olyan is a széle, hogy senki nem fékez nagyot. És az ex befejezte a mondatot: 50 helyett 70-nel... Huh, az jó, csak 30000, gondoltam, de mekkora mázli, hogy 70, nem is értem. Aztán leesett, hogy a dátum túl késői volt, a terápiának korábban vége lett. Mondom az ex-nek:
- Én nem tudom naptár nélkül, hogy mi a fenét kereshettem ott aznap.
- Igen, - válaszolta - meg is néztem a naptáradat de semmi nincs ideírva.
-Te nálunk vagy? - kérdeztem.
- Igen, a konyhában, ehetek ebből a husiból itt? Mert tulajdonképpen már ettem.
:)))
Végül is kiderült, egy családi tisztai kiruccanás okán jártUNK ara, és ő vezetett. Hát azért 70.. nekem több lenne.
Én komolyan nagyon sajnálom, amióta külön vagyunk, rájár a rúd nagyon. És nálam sokkal jobban betartja a szabályokat. Tiszta Murphy, hogy őt kapják el, miközben én Pestre rohangászom, nem éppen lassan.
