Mennyi minden változott az életemben az elmúlt 1,5 évben... renegeteg minden.
- Megtanultam önmagamat szeretni és értékelni, eddig csak mások tették.
- Eltűntek a sok éve tartó alvászavarok.
- Nem hidegek az ujjaim, amik gyerekkorom óta jegesek voltak.
- Fiatalabbnak, szebbnek, boldogabbnak érzem magam sokszor, mint valaha.
De ezt nem adták ingyen. Megtanultam felállni az ingoványból.. iszonyú amikor azt érzed h a stabil életed összeomlik alattad. Ülsz a széken, kényelmesen, és annak kezdenek kihullani a lábai.. amikről azt hitted h bombabiztosan oda vannak ragasztva.
Tavaly a válás, meg az öcsémmel egy konfliktus sok időre teljes bizonytalanságot eredményezett. Nem éreztem h valakihez tartozhatok, h valakihez bújhatok, h van kinek panaszt, ömömöt mesélni. Iszonyú volt.
De van még valami, ami korábban nem volt.. az állandó álmok. Rendszeresen úgy ébredek, hogy kell néhány mp rájönni, hogy hol vagyok, ki vagyok, mit akarok... Mert vele álmodom. És álmomban jó vele. Meg fogok őrülni:((((
