Minden bepakolva, reggel csak a szendvics, papucsok, fogkefék...
Csak ez a kicsi.. annyira várta a repülést, az elmúlt napokban másról sem kérdezett. Mennyire nem ismerem a kis lelkét... minek megy cigizni? 14,5 éves, nem ő az első a világtörténelemben, de akkor is nagyon rossz érzés. Most ezt a 8 napot arra szánom h erről is beszélgessünk. Van egy tiniknek való klassz könyv, betettem neki olvasni.
Volt egy családi tradíció: ha nyaralni indultunk, az első tankolásnál mindenki választott egy újságot magának. Drága újságokra nem nagyon költünk, de ez kivétel volt. Megemlítette a fiam, h holnap Ferihegyen venne Kretént, ahogy 'szoktuk'. Ahogy szoktuk... Kik szokták? Hát mi.. a család... de széttört érzés ez... szabad-e tradíciót folytatni, ha darabokra hullott, akinek ez fontos volt anno. Újság persze lesz holnap, csak nekem fogja torkomat szorongatni a sírás. Azért hatalmas feeling volt a sok autós nyaralás, legalábbis a régebbiek. (A legutolsó egy rémálom volt.)
Nagyon imádom az autós utakat. Valszeg ezért vonzódom perverzen a benzinkutakhoz:) Ott lehet kávézni, pisilni, kicsit megállni. És a hosszú úton együtt énekelni, sokat beszélgetni. Mindegy most repülünk, és az az egyik dolog, ami elvarázsolta a lelkem négy éve. micsoda isteni csoda, hogy az ember, ez a gyenge teremtmény ilyen gépcsodákat tud összerakni. A felhők hómezői felé repít, és olyan élő térképet láttat, ami maga a vizuális katarzis.
https://www.youtube.com/watch?v=Nt-ZIZTnt7w
I'm really sorry I made you cry. Remélem, a fiaim apját nem viseli meg h nyaralunk. Nem akarok fájdalmat okozni, szenvedett már annyit:(