Terveztem este, hogy írok, de jött egy email a fiamtól, hogy menjek fel msn-re, aztán ott beszélgetés közben kiderült, hogy ő is össze van teljesen zavarodva. Én mekkora önző állat vagyok, hogy magamon nyafogok és észre se veszem, hogy körülöttem másoknak is lehet gondjuk... Kérdeztem, hogy ezt megosztja-e az apjával, de azt mondta h ő férfi, és senkinek nem nyafog, egyedül velem nem érzi megalázónak. Áthívtam beszélgetni. Jött is, én ittam egy deci bort, ő meg absztinens maradt, mert most nagy elhatározásai vannak, azt mondta többet nem iszik. (Hetek óta a hűtőben van egy sör, amit neki vettem.) Klassz volt, a héten többet volt itt mint előtte hónapokig. Édes ahogy mindig udvariasan megkérdezi, hogy szétnézhet-e a hűtőben:):):). Pedig mennyiszer mondtam, hogy mi nem elosztottunk három gyereket... és hogy a hűtőnk, minden másunk, az övé is. Mondanám, hogy megette egy építőmunkás heti kalóriáját, de egész nap egy haverjánál festettek, és két méternyi emberre kell kalória. (Szeretem azt látni, ahogy megy másoknak segíteni.) Mondtam, hogy terveztem még valami közös programot, mielőtt beköszönt a szeptember, de a kalandpark csak a kicsit érdekelte. Végül is a három srác egyet értett abban, hogy a gokart a legjobb ötlet (ez egy szó?). Szombaton akkor gokartozunk, ők ragaszkodnak hozzá hogy én is, főleg hogy autómániás vagyok. Klassz lesz, várom:)
Délután céges ügyben bementem egy irodába, ahol egy régi kellemes ismerős dolgozik. Két éve az orrom előtt omlott össze, amikor elköltözött tőle a férje. Most csinos volt, jókedvű, és nagyon örült nekem. A megbeszélnivalók közepén egyszer csak megszólalt: 'Jól nézel ki, mint mindig, mizújs veletek?' Ott, abban a másodpercben elbőgtem magam. Nem tudom, hogy kellene kivédeni az ilyesmit.
Én egy ideje ráklikkelek ennek a blognak a statisztikáira. Az elején volt, hogy páran beleolvasgattak, aztán hetekig senki. Egy ideje átlag napi 3-4, amiből egy emberről tudtam ki, de tőle nem tartok. (Bár kicsit zavar, hogy én ezeket a buta kis napi gondolatokat nem valakinek szánom, hanem én szabadulok tőlük.) A tegnapi látogatások száma 17!!!!! Remélem, véletlen, de ha esetleg nem az, megkérlek, kedves olvasó, hogy ha nem csak ennek a blognak a weboldaláról 'ismersz', azt jelezd felém. (Én külön kértem a fiaimat, hogy ne keressék, hogy hova firkálok és biztos vagyok benne, hogy nem is teszik.) Picit bántja ez az intimszférámat.
